Rabló szél
Szélből font ostor
csapkodta a testem
elvadult, kóbor
szél-ütközetben.
Fejem, ha ráztam
arcomra fagyott
a vizesen tapadt
körbefont bozont.
Kolosszális nemet
vallott a lélek,
Lent és Fent keringett.
Archimédeszileg.
Tetszést aratott
bennem a nemlét:
- Cserélnék hangot!
- Tollat egy szívért!
Szél fosztogatja
gubancolt hajam,
tudatom tudja
lelkem sem maradt
1 megjegyzés:
Az első versszak kolosszális!
Meg is hagynám ezt a verset négysorosnak!
A többit, az archimédeszileg gubancolt hajkölteményt elhagynám.
Megjegyzés küldése